Őszibarackzselés-tejszínes piskóta és egy blogajánló

Az úgy kezdődött, hogy megleptem magam egy Csábító házi sütemények című könyvvel. Jó vásárnak bizonyult, tele van rengeteg, gyönyörű képpel illusztrált sós és édes recepttel. Szóval így kezdődött. És úgy folytatódott, hogy véletlenül rábukkantam egy eddig számomra ismeretlen blogra és teljesen elbűvölt. Egy Írországban élő magyar lány írja, aki műkedvelő cukrászként dolgozik kint. Először egy cukrászdában sütötte a cake-ket, pie-kat, tartokat, mostanra azonban már otthon készíti el megrendelésre és a piacra. (igen, ott lehet ilyesmit árulni a piacon) Mivel több éve írja a naplóját, jó pár estémet töltöttem el a visszaolvasással, nagyon olvasmányos stílusban ír és mivel gyakran szövi bele a receptjeit, újdonságait az irományaiba, olyan az egész, mintha egy gasztroregényt olvasnál.

Íme a blog címe:"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."Az oldalán jobb oldalt felül a linkek között megtalálható a régi naplójának a linkje, azzal érdemes kezdeni.

Szóval miután végigolvastam a étvágygerjesztőbbnél étvágygerjesztőbb sütileírásokat, kedvem támadt sütni. Elővettem hát az új szakácskönyvemet és nekiálltam. Egy kicsit variáltam a receptem és még fogok is, de összeségében egy üdítő és finom süteményt kaptam.

Őszibarackos- tejszínes piskóta

1. Süssünk egy 4 tojásos piskótát egy közepes tepsiben (kb. 25*30 cm)

2. Elkészítjük az őszibarackzselét: 2 csomag főzős vaníliás pudingport, 7 dkg cukorral és 7 dl rostos őszibaracklével elkeverjük és sűrűre főzzük. Ha kész és kicsit kihűlt, hozzákeverünk kockára vágott konzerv őszibarackot (3-4 darabot)

3. A kihűlt barackzselét a szintén kihűlt piskótára simítjuk.

4. Kemény habbá verünk 3 dl Hulala tejszínt és a barackzselé tetejére kenjük.

5. Ezután jön még a tetejére krémlikőrbe mártogatott kocka alakú háztartási keksz és ha szeretnénk csokimáz. Én most csak kekszet tettem rá, de legközelebb nem fogok, mert csúszott-mászott a hab tetején, nem lehetett normálisan enni, úgyhogy úgy döntöttem, hogy máskor a legfelső réteg a Hulala lesz és azt fogom lecsorgatni csokival- így praktikusabb és ugyanolyan finom lesz.

Baracklekváros rácsos

Válság van! Ezt harsogja hónapok óta, mindenhol mindenki. Váltakoznak a kétségbeesést erősítő és a túlélést elősegítő tippekkel teli hírek. Ebből még az egyáltalán nem szaklapnak mondható Príma konyha sem maradhatott ki és a márciusi számban 2 oldalt szenteltek egy válságmenünek. Ebből a desszert részen akadt meg a szemem, ami egy baracklekváros rácsos volt. Nem véletlenül. Ugyanis a kamrámban még bőven akadt a tavaly eltett lekvárból. Szerettem volna valamire felhasználni, kell a hely az új termésnek. Ennek a sütinek pedig kifejezetten jót tett az, hogy egyáltalán nem volt túl édes a lekvár. Akinek kóstolóba adtam belőle, megosztotta őket. Volt aki még tett hozzá cukrot, volt aki szerint viszont kifejezetten finom, hogy nem a cukor ízét, hanem a gyümölcsét lehet rajta érezni. Ide viszont nagyon passzolt a savanykás íz, sőt én kifejezetten ilyet ajánlanék hozzá.

Baracklekváros rácsos

1. A tésztát összegyúrjuk (én kenyérsütőbe tettem, dagasztóprogramra) Egy tálba rakunk 50 dkg lisztet, 20 dkg kristálycukrot, 2 csomag vaníliás cukrot, 1 csomag sütőport, 2 tojást és 25 dkg margarint (ez lehet kicsit puha, hogy könnyebb legyen vele dolgozni)

2. Ha kész, egy 25*30-as tepsit kibélelünk sütőpapírral és a tészta 2/3-as részét kb. 0,5 cm vastagon, egyenletesen belenyomkodjuk.

3. 40-50 dkg baracklekvárt egyenletesen szétkenünk rajta egy kanállal.

4. A maradék tésztából csíkokat gyártunk. Lehet szépen kinyújtani a tésztát és felcsíkozni. Én a kezem között hengergettem ki a csíkokat. De én ilyen szempontból renitens vagyok.

5. A csíkokkal a lekváros tészta tetejét berácsozzuk, majd ezeket egy felvert tojással lekenjük.

6. Előmelegített sütőben, közepes lángon k.b 30-40 percig sütjük.

2-3 nap múlva is finom, puha, omlós marad- ha van rá ideje

Rakott káposzta

Számomra a rakott káposzta is tipikusan menzás étel. Hogy miért? Mert ezidáig itthon soha nem készült, csak a nagyüzemi konyhán találkoztam vele. Ott viszont kifejezetten ízlett. Ennek ellenére, amíg nem olvastam Makka írását, eszembe sem jutott, hogy akár én is készíthetnék ilyet itthon. Miután azonban eszembe jutott, sehogyse ment ki a fejemből, és alig vártam a hétvégét, hogy végre legyen időm a tettek mezejére lépni. Nagyon egyszerű volt elkészíteni és nagyon finom volt. 4 napig ettem. Igen, csak én. Mert az Uram kifejtette, hogy annak ellenére, hogy külön-külön nagyon szereti a savanyú káposztát, a darált húst, a rizs és a tejfölt is, együtt köszöni szépen inkább nem kérne belőle. Sajnálhatja. Nálam tuti befutó lett, mostantól rendszeresen fogom főzni.

Rakott káposzta

1. A fél kg káposztát kevés vízben, fedő alatt megpároljuk. (én nem tettem hozzá babérlevelet, mert volt benne, ha túl savanyúnak érezzük, párolás előtt mossuk ki)

2. Közben összeaprítunk egy kis fej vöröshagymát és 1-2 gerezd fokhagymát, kevés olajon kicsit megfonnyasztjuk (vigyázzunk a fokhagyma meg ne égjen, azt csak pár pillanatra rakjuk bele) Ezután hozzárakjuk a fél kg darált húst és fehéredésig pirítjuk.

3. Ha a hús már megpirult, akkor hozzáadunk egy csésze (2 dl) megmosott rizst, fűszerezzük sóval, borssal, majd felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és kb. 10-15 percig főzzük. ( nem baj, ha a rizs ennyi idő után még nem lesz puha, majd a sütőben még tovább puhul)

4. Egy tűzálló tálat (jénait) kikenünk egy kevés olajjal (vagy lehet libazsírral, akinek van) és elkezdjük a rétegezést. Alulra egy réteg képoszta, rá a rizses hús, ezt bőven meglocsoljuk tejföllel, újra káposzta, újra hús, újra tejföl- a tetejére káposzta kerül.

Nekem egy nagy dobozos tejföl kellett ehhez az adaghoz.

5. Ezután sütőbe rakjuk és kb. 40-50 perc alatt, közepes lángon készre sütjük.

Nagyon kiadós, laktató étel.

Mustáros csirkemellragu, krumplival

A szándék, hogy gyakrabban fogok írni, ismét gellert kapott. A napok elrohannak mellettem, úgy, hogy szinte észre sem veszem. Egyik iskola, másik iskola (a munkahely), nyíltnap, fogadóóra, alapítványi bál és a fő ok, hogy koránfekvő lettem. Mióta ugyanis kora reggelre járok dolgozni, muszáj max. 10 órakor ágyban lennem, mert különben másnap reggel nem vagyok észnél. (sokszor még így sem), a blogot pedig régebben legtöbbször éjszaka írtam. Most ez a fenti okok miatt kimarad. De törekszem rá, hogy ne így legyen, fejben este, elalvás előtt gyakran blogot írok, csak a kivitelezés akadozik.

Ezt az egyáltalán nem szép, de nagyon finom egytálétel kb. két hete készítettem. Az ötletet anyu újságokból kivágott receptjei között találtam szombat délután, este pedig már össze is raktam. Anno, évekkel ezelőtt Gregor Bernadett receptjeként jelent meg egy róla szóló cikk mellett. Egyszerű, de laktató és finom.

Mustáros csirkemellragu, krumplival

1. A krumplit megfőzzük. Én héjában főztem, utána pucoltam és kockáztam fel. Mennyiség egyénileg választható én 4-5 nagyobb darabot használtam fel.

2. A csirkemellett felkockázzuk, sózzuk, borsozzuk és kevés olajon átsütjük és készítünk belőle egy mustáros ragut. Hozzányomtam kb. 1 evőkanálnyi mustárt és egy kevés tejszínnel összefőztem. Mehet bele fokhagyma is.

3. Ha kész akkor egy sütőtálban következik a rétegezés. Kivajazzuk, majd jön egy réteg főtt krumpli (sózzuk meg), utána a mustáros csirkemell, újra krumpli és így tovább amíg el nem fogy.

4. A tetejére nagyon jól illik, ha megszórjuk füstölt szalonnadarabokkal.

5. Végül az egészet bőven felöntjük tejszínnel és betoljuk kb. 30 percre a sütőbe.

6. Ízlés szerint tovább turbózhatjuk, ha megszórjuk a tetejét reszelt sajttal.