2009. január 17., szombat

Könyvek 2008-ban


Snöcy-nek köszönhetően hozzám is eljutott a legújabb körkérdés. Köszönet érte mégegyszer.

Íme a szabályok:

1. Írd le annak az öt könyvnek a címét, amit 2008-ban olvastál.

2. Nevezz meg öt embert, és értesítsd őket.

3. Linkelj vissza erre a bejegyzésre.

Szeretek olvasni. Mondhatni betűfüggő vagyok. Mindig, minden helyzetben kell, hogy legyen nálam valamilyen olvasnivaló. Lehet ez könyv vagy újság. Olvasok az ágyban, evés közben (tudom, tudom, hogy ez mennyire helytelen), a kádban, várakozás közben a pályaudvaron, vonaton, (buszon csak azért nem mert rosszul vagyok) és igen ciki-nem ciki (bár miért lenne az?) még a lakás legkisebb helyiségében is. Utóbbiakban- a könnyebb kezelhetőség kedvéért- általában újság van nálam.

Könyvek terén válogatós vagyok: nem szeretem a krimiket,thrillerek, durva, erőszakos, háborús stb. történeteket. Ezen a téren is idealista és romantikus vagyok. Akárcsak a filmeknél, itt is ragaszkodom a pozitív végkifejlethez. Egyszerűen ezekben tudok elmerülni, kikapcsolódni. Persze, legyen közben némi bonyodalom, szomorúság, de a végére simuljanak ki a dolgok.

Vannak nagy kedvenceim, amiket időről-időre újraolvasok: Szabó Magda, Janikovszky Éva, Fekete István művei, Adrian Mole kínszenvedései, az Anne Shirley kötetek stb. Némelyik ezért már igencsak megviselt állapotban van.

A 2008-ban olvasott könyvek közül íme 5 db. Igyekeztem azok közül választani, amiket tényleg most olvastam először.

Fejős Éva: Hotel Bali: karácsonyra kaptam és pár óra alatt kiolvastam. Bevallom csalódást okozott. Sokkal többre számítottam a reklámkampány mérete alapján. A sztori élvezhető (egyszer!), de sablonos, ráadásul amikor kiderül a nagy titok- nem írom le, hátha valaki még előtte van- szóval leesett az állam, hogy e miatt és ilyen bugyután intézve menekült mind a 4 lány külföldre. (vagyis csak 3) Kb. a könyv felénél már tudtam a végét, onnastól kettesével lapoztam, pláne, hogy irtó sok benne a hosszú, leíró rész. A végéről pedig ne is beszéljünk. Nem szeretem az olyan könyveket, filmeket, amik nincsenek teljesen lezárva befejezve, mondván az olvasó fantáziájára bízzák. Hát ne bízzák, 3000 Ft-os könyvár mellett, úgy érzem járt volna egy normális, komplett befejezés, nemcsak ez a sejtetős humbug. Lényeg, hogy ilyen színvonalú könyvet ( ha nem jobbat) kb. 1000 forintért is kapok. Tanulság: nem veszem meg az írónő többi könyvét, biztos van akinek tetszik, egyszer olvasható is, de nekem ennyit nem ér.

D. Tóth Kriszta: Lola naplója: Szép kivitelű, könnyed, olvasmányos. Nem csak a már olvasott Nők Lapjás cikkek vannak benne, hanem bőven ki vannak egészítve új sztorikkal is. Ezt pedig a betűk stílusa jelzi is. 2 nap alatt kiolvastam, tetszett, biztos, hogy máskor is előkerül majd.

Janikovszky Éva: Szalmaláng Ahogy a többi műve ez sem okozott csalódást. Ifjúsági és felnőtt regény határán van. Egy szuszra olvastam el, azóta pedig már mégegyszer előkerült. Egyszerűen lehetetlen letenni. Ami pedig külön tetszik benne, hogy írói nyomásra pár évvel az első kiadás után megírta az írónő, hogy szerinte mi történt a szereplőkkel felnőtt korukban. Fantasztikus!

V. Kulcsár Ildikó: Rózsa a széfben Optimista történetek az életről, a 21. század Magyarországán.

L. M. Montgomery: A kék kastély : Nagyon szeretem az Anne Shirley történeteket, a filmet, a könyveket, Montgomery stílusát, az akkori kor felfogását, a kis kanadai sziget milliőjét. Ebben a regényében is visszarepít abba az időszakba és azokra a helyekre, és noha ebből Anne Shirley kimarad, az élmény tökéletes így is.

Akinek pedig továbbadom, az csupán két ember, mert szerintem már mindenkinél járt: ez pedig Ildinkó- kiváncsi vagyok mit olvas egy pszichológus és Daniella-vajon ő hogyan áll az otthon lévő könyvek kiolvasásának projektjével?

2009. január 13., kedd

B.Ú.É.K 2009.


Kicsit megkésve ugyan, de kívánok mindenkinek nagy-nagy szeretettel Boldog Új Évet! Behavaztak a vizsgák (18 db egészen pontosan, ebből 5 múlt pénteken és tegnap volt), de vége, áprilisig most "leteszem a lantot". Az az igazság, hogy a karácsonyt kivéve, nem nagyon főztem-sütöttem a vizsgaidőszakban. Bevallom mostmár hiányzik is. A májkrémes zsemle kontra felvágottas kifli egy idő után nagyon unalmas tud lenni. Tegnap (kénytelen-kelletlen) azért már felvettem a ritmust, ugyanis az Uram ma tartotta a cégnél a névnapi buliját. Először hétfőn akarta, de mikor felhívtam a figyelmét, hogy 3 vizsgára kell készüljen, nagy kegyesen (mert pasit választani tudni kell!!!!!) áttette keddre. Így este hattól 5 féle süteményt gyártottam le. Újításokra persze nem volt időm, se kedvem. Maradtak a bevált kedvencek: üdítős-túrós süti, joghurttorta, nutellás kókuszgolyó, kozáksapka, gyümölcstorta. (most nézem, hogy ez a fajta joghurttorta még nem szerepelt itt, de nincs róla fénykép, majd pótlom)

Szóval igyekszem felvenni a ritmust, mindjárt kezdem is a Snöcy által gurított könyves hógolyóval. Ezúton is köszönöm Neki, hogy gondolt rám. Szóval a 2009-es Maszatkonyha-idényt ezennel megnyitom.

Szerencsehozó szilveszteri pogácsamalacok


A Nők Lapja karácsonyi számában láttam meg őket. Nem recept mellett vírítottak egy képen, hanem egy néni kezében. A cikkben olyan emberekről írtak, akik megajándékozzák így karácsony táján azokat az embertársaikat, akik ugyan nem a rokonaik, de valamiért hálásak nekik. Mentősök, buszsofőrök szerepelnek az összeállításban. És a néni, aki már hagyományt teremtett azzal, hogy minden évben meglepi a buszvezetőket (remélem jól emlékszem) egy tálca pogácsamalaccal. Az újságot kiolvastam, de az agyamban ott motoszkáltak a malackák. Aztán nekiálltam. A szokásos pogácsatésztámat használtam, ami nekem már bevált. Egy nagyobb, meg egy kisebb szaggató, pár szem bors, egy kis (tényleg kicsi kreatívitás) és már készen is vannak. Reméljük, azt a fránya szerencsét is bekaparják nekünk 2009-ben. B. Ú. É. K.