2008. november 29., szombat

Bonbon 3. - Gyümölccsel töltött tejcsokibonbon


Ez egy saját kútfőből kipattanó bonbonötlet volt. Kimaradt egy maréknyi fagyasztott vegyes erdei gyümölcs mix, egy előző sütésből, beszereztem hozzá egy táblányi Bocit tejcsokit és indulhatott is a sorozatgyártás.

Először is a csokit összetördeltem (közben egy-két kockát bekapva leteszteltem, hogy megfelelő-e a minősége :), azután hozzáraktam egy kevés kb. 2 dkg vajat és beraktam a mikróba. Amikor a vaj felolvadt és a csoki is megpuhult, összekevertem és kész is volt az olvasztott csokoládé. Egy ecsettel kikentem a formákat, ügyelve arra, hogy egyenletes, ne túl vékony rétegben fedje be. Ezután hűtőben dermesztettem.

Eközben a gyümölcsöket 2 csomag vaníliás cukorral összepépesítettem.

A megdermedt csokit leellenőrizzük, hogy hol túl vékony, vagy esetleg hiányos a csokimáz. Ahol hiba van, ott újabb ecseteléssel és hűtéssel javítjuk.

Ezután kiskanállal kb. háromnegyed részig töltögetjük a formákat a vaníliás gyümölcspépünkkel. A bonbonok tetejére (későbbiekben, majd az aljára) ráterítjük a maradék olvasztott csokinkat. Ezért nem szabad túltölteni a formákat, mert különben a csoki mellett ki fog buggyanni a töltelék. (Sajnos ezt a tapasztalat mondatja velem, a prototípus gyártásánál én is ebbe a hibába estem)

Újabb hűtő következik, de most hosszabb időre, a teljes dermedésig. Egy éjszaka a legideálisabb.

Másnap óvatosan kivesszük a bonbonokat a formából és örülönk magunknak és a sikerünknek.

Bonbon 2. - Vajkaramellás bonbonok


Ízbolygótól származik ez a vajkaramellás bonbon. Mivel Jani imádja a karamella mindkét fajtáját, (vaj, tej) egyértelmű volt, hogy a bonbongyártásból ez nem maradhat ki. Az én általam prezentált bonbon, teljesen máshogy néz ki, mint Ízbolygó fényképén.Az övé szárazabbnak, keményebbnek tűnik. Lehet persze, hogy ennek az az oka, hogy ő profi fényképeket készít, vagy másfajta kekszet használ. (én sima darált háztartásit raktam bele) De azért, ha őszinte akarok lenni, mégiscsak az a legvalószínűbb ok , hogy míg ő egy éjszakát hagyta dermedni, én - engedve a nyomásnak- már 1 óra hossza múlva kiszedtem őket a formából. ( ez sajnos a formájukon is némiképp nyomot hagyott) A másnap reggelt jóformán- egy-két hírmondótól eltekintve- meg sem érték.
Recept eredetiben Ízbolygónál, nem másolom át, mert semmit sem változtattam rajta, mindent úgy csináltam ahogy ő írta.

2008. november 23., vasárnap

Bonbon 1.- Kókuszos fehércsokis trüffel


Igen, igen. Bizony hozzám is elért a vészesen terjedő bonbon mánia. Az az igazság, hogy már régóta gyűjtögettem, mentegettem a különböző helyeken megjelenő recepteket, de a végső lökést a megvalósításhoz egy új szerzeményem adta. Méghozzá egy szilikonos bonbonforma, amit egy tupper partyn sikerült beszereznem. Persze tudom, hogy tökéletes megfelelnek erre a célra a szilikonos jégkockatartók, valamint a mini papírkapszlik is. Mégis, nekem kellett ez a lélektani löket ahhoz, hogy belevágjak. Nos, mindenkinek igaza van aki azt állítja, hogy függőséget okozhat a bonbongyártás. Azóta ugyanis állandóan azon töröm a fejem, hogy milyen ízű, formájú stb. édes semmiségeket alkothatnék még.

Nos az első egy Stahl Judittól kölcsönzött és némileg átalakított recept alapján készült és nálunk osztatlan sikert aratott.

Íme:

Kókuszos fehércsokis trüffel (Stahl Judit: Csokoládés édességek videókazettája alapján)

1. 10 dkg (1 tábla) fehércsokit összetörök, hozzárakok 5 dkg vajat és 1/4 dl tejszínt és összeolvasztom őket.

S. J. ezt gőz fölött ajánlja, én leegyszerűsítettem. Mikróba raktam a keveréket, és amikor már a vaj megolvadt, felhevült- a szintén puha csokit könnyedén simára, egynemű folyékonyra lehet vele keverni. Ez kb. 1 perc- fokozattól és mikrótól függően.

2. Az olvadt fehércsokis masszához hozzákeverünk 2-3 evőkanálnyi citromlevet. (ízlés szerint)

Itt eredetileg 3 evőkanál zöldcitromlé szerepelt, de nekem nem volt otthon, viszont annyira klassz lett a végeredmény, hogy legközelebb is sima, hagyományos citrommal fogom készíteni.

3. Annyi szem mogyorót (nem földi, hanem a másik) pirítunk meg száraz serpenyőben, ahány bonbont készíteni akarunk.

4. Elhelyezzük a formánkban a mogyorószemet és egy kisebb kanállal megtöltjük a mélyedéseket a fehércsokis, citromos masszánkkal.

5. Hűtőbe rakjuk egy éjszakára, másnap óvatosan kivesszük őket a formából és kókuszreszelékben mártjuk a tetejüket.

Fogyasztásig hűtőszekrényben kell tartani őket.

Eredetileg a masszát megdermesztjük, majd kézzel gombócokat formálunk és azokat hempergetjük meg kókuszban. Stahlnál a mogyoró nem szerepel, pedig nagyon jól illik hozzá.

Ebből kb. 12-14 minibonbon lesz, az adagokat nyugodtan lehet duplázni vagy triplázni. Higgyétel el, el fog fogyni.

Ui: a mogyorószemek azért vannak a trüfflik tetején, mert a tupperes forma ilyen alakú, van rajta egy kis pukli, amit ha akarod benyomsz, ha akarod úgy hagyod. Nos, jelen esetben én úgy hagytam, ezért azután ide pottyantak a mogyorószemek, amik kiborítás után felülre kerültek.

2008. november 22., szombat

Túrótorta


Amióta csak elolvastam Ecet és olaj blogjában a lidlis krémtúróval készülő túrótorta receptjét, (aminek az eredetije Fűszeres Esztertől származik), nos azóta vágytam arra, hogy kipróbáljam. Csak éppen sosem jártam éppen arra, ha meg igen elfelejtettem beszerezni a vödrös kiszerelésű alapanyagot. Azután múlt héten sikerült és én boldogan vittem haza a zsákmányt. Másnap el is készítettem. Szép volt, jó volt,elfogyott: de számomra teljesen jellegtelen, olyan semmi különös. Persze nyilván a hiba az én készülékemben van, olyan régen készültem rá, hogy valami nagyon nagy durranást vártam. Hát ez most elmaradt. Van ez így.

Azért íme a recept, mert mégegyszer hangsúlyozom, a sütemény finom, valószínűleg csak én spiláztam túl magam. Mégis, én maradok a nekem bevált sült túrótortánál.

Túrótorta ( a recept Ecet és olaj blogjáról származik)

Hozzávalók 2 tortaformához (nekem egy 26 és egy 22 cm átmérőjű van):

40 dkg liszt

15 dkg porcukor

18 dkg vaj

2 tojás

1 csipet só

A vajat a liszttel és a sóval elmorzsoljuk, hozzáadjuk a porcukrot és a tojásokat. Összegyúrjuk, és legalább egy órára hűtőszekrénybe tesszük.

Hozzávalók a krémhez:

1 kg krémtúró (Lidl márkatermék, csak kilós kiszerelésben kapható, a vödör tetején egy nagymama ronda rajza van tortával a kezében. Más túró nem adja ugyanezt az eredményt, úgy gondolom.)

8 tojás

25 dkg kristálycukor

10 dkg liszt

5 dkg gríz

Fél citrom héja és leve

2 csomag vaníliás cukor

1 csipet só

A tojásokat szétválasztjuk, és a fehérjét a sóval kemény habbá verjük. A sárgákat a cukorral, és a vaníliás cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a lisztet, a grízt, és az ízesítőket. Belekeverjük a túrót. Apródonként hozzáadjuk a tojáshabot, és habkártyával minden adagot óvatosan elkeverünk, hogy a hab ne törjön össze.
A tésztát vékonyra nyújtjuk (én olyan kevés tésztával szeretem, amennyire kevéssel lehet, valószínűleg ezért maradt ki a tésztából). A tortaformák alját kivesszük, és a tésztából ezeknek megfelelő nagyságú köröket vágunk ki. A maradék tésztát olyan széles csíkokra vágjuk, mint a tortaforma oldalának kb. háromnegyede. A formákat összeállítjuk, és kivajazzuk. Az aljukra tesszük a kerek lapokat,és az oldalukra feltapasztjuk a csíkokat. Beletöltjük a túrókrémet úgy, hogy legfeljebb 1 centivel legyen lejjebb a tésztánál, mert nem fog megnőni. 175 fokon kb. 50-60 percig kellett sütni őket egyenként. Akkor jó, ha a teteje kis színt kap, és ha rátesszük a tenyerünket, rugalmasnak érezzük. Bele is lehetne szúrni, de én abban nem igazán bízom.

Sk. megjegyzés: én csak fél adagot-1 tortányira valót készítettem.

2008. november 21., péntek

A néger kocka muffinosítása


Amióta csak megvan a minimuffin formám, gyakran jut eszembe, hogy hogyan is lehetne minimuffinosítani egy-egy régi klasszikus kedvencet. Azután van amelyik ötlet megvalósul, van amelyik csak terv marad. Íme egy megvalósult agyalás következménye. Ritkán készül nálunk néger kocka, pedig szeretjük. De a tetején lévő csokimázat eddig még mindig sikerült darabokra törni, minden tiszta malaj lett tőle. Ezért jutott eszembe, hogy ilyen apró kivitelben ezt ki lehet védeni. Persze kicsit macerásabb, de megéri.

Néger kocka muffinosítva

Tészta: 4 tojássárgája, 25 dkg cukor, 10 dkg zsír vagy vaj vagy margarin, 3 dkg kakaó, 1 csomag sütőpor. Ezt finoman kikavarjuk.

Hozzáöntünk 2 dl tejet és 20 dkg lisztet. Ezekkel simára keverjük, majd minimuffin formába töltögetjük. (ne legyen tele, úgy kb. 3/4-ig) és előmelegített sütőben, tűpróbáig sütjük.

Hab: 4 tojás fehérjét, 20 dkg cukorral gőz felett felverünk és a kihűlt minimuffinok tetejére púpozzunk belőle egy-egy jó adagnyit.

Tetejére: csokimáz kerül. Tej tortabevonóval csináltam, bár eredetileg étcsokis a máz, de én nem szeretem. Mikróban megolvasztottam. Mostanában mindig így szoktam. Nagyon egyszerű és időtakarékos megoldás. A lényege, hogy az összetört csokihoz teszünk egy darabka vajat (ha nincs olajat) és berakjuk a mikróba. Nem szabad, hogy a csoki teljesen megolvadjon, mert akkor megég, elég ha a vaj felolvad, felforrósodik és akkor a megpuhult csokit folyékonyra tudjuk keverni vele.

Szóval a végén a minisütik tetejére jött a csokimáz, hűtőben megdermedt, azután már lehetett is falatozni.

2008. november 16., vasárnap

Banános muffin csokidarabkákkal


Múlt hétvégi termés és egyben a takarékos háziasszony bemutató darabja. Igen-igen, a klasszikus példa. Árválkodik 2 banán a gyümölcsöskosárban, ami már kellőképpen puha és barna ahhoz, hogy senkinek se kelljen, de még nem elég barna és romlott ahhoz, hogy kidobjam. Mi legyen vele? Takarékos háziasszony funkciógomb bekapcsol, keresgélés receptek között, pár perc múlva megvan a nyertes recept. Minimuffin sütőben készült, lett belőle kb. 34-35 db tömény banánízű, puha és finom sütemény.

Banános muffin csokidarabkákkal

Hozzávalók
1 nagy (érett) banán- nálam +1, nem ártott neki
2,5 dl tej
1 tojás
60 g olvasztott margarin
180 g liszt
2 tk sütőpor

10 dkg apróra vágott csoki (ízlés szerint- nálam 1 táblányi Boci tejcsoki ment bele)

Pürésítjük a banánt egy edényben, majd hozzáadjuk a tejet, tojást, valamint az olvasztott margarint, s alaposan összekeverjük.
A lisztet és a sütőport a banános masszához szitáljuk, majd hozzáadjuk a cukrot, valamint a tört csokoládét, s gyengéden összekevetrjük.
A tésztát az alaposan kivajazott majd kilisztezett vagy muffin papírral kibélelt formába 3/4 kanalazzuk, majd 190°C-on aranybarnára sütjük. Melegen és hidegen egyaránt fogyasztható.

Amikor megsütöttétek ne ijedjetek mag ha a tészta lágy és olyan mint ha nem sült volna meg, az csak a banán masszától van.

2008. november 15., szombat

Csokis tallérok-kicsit másképp


Nem számít újdonságnak a blogom ez a Stahl féle csokis tallér. Előfordult már normál, eredeti változatban és gasztroajándékként-üvegben is. Mint azt már többször is említettem, nem szeretem az étcsokoládét, sőt a túlcsokis, túlkakaós dolgokat sem. Ezért azután nagy csoda, hogy ez a tallér mondjuk úgy bejön nekem. Persze némi változtatást azért eszközöltem rajta. Étcsoki helyett egy tábla Boci tejcsokit raktam bele és a tetejét pedig kiraktam szeletelt mandulával, ami a sütőben isteni finomra pirult. Úgy kellett visszafogni magam, hogy ne egyem le idő előtt az összes tallér tetejéről. No, túl sok időm nem is lett volna, mert rekordgyorsasággal tűntek el a tányérról. Azt hiszem ennél a változatnál maradok.

Csokis tallérok (Stahl Judit receptje alapján)

Hozzávalók
15 dkg liszt
1 evőkanál cukrozatlan kakaópor
fél teáskanál szódabikarbóna
negyed teáskanál őrölt fahéj
10 dkg tejcsoki
10 dkg puha vaj
15 dkg cukor
1 tojás

A tetejére szeletelt mandula (bőkezűen bánjunk vele, mert megnőnek sütés közben és ami nyersen soknak tűnik, az készen már kevésnek)

Az első 5 hozzávalót ( konkrétan a száraz hozzávalókat) összevegyítem. Persze a csokit apró falatkákra kell vágni.
Egy másik tálban a puha vajat a cukorral meg a tojással habosra keverem.
Ha kész ehhez hozzászórom a száraz anyagokat és összekeverem. Nem egy kemény tészta nekem ment fakanállal is, de ha mégse egy picit rá lehet segíteni kézzel.
Rögtön lehet formázni, diónyi golyókat formálni és azt 4 cm átmérőjű és fél cm vastagságú korongokká lapigatni. (Szerintem kézzel a legegyszerűbb, de lehet egy lisztbe mártogatott pohárral is) Ezután a manduladarabokat rátesszük. ( Ha precízek vagyunk egyenként szépen mintába helyezve, ha nem (mint én), akkor csak úgy rászórjuk és belenyomkodjuk a nyers tésztába.
Utána egymástól kicsit távolabb egy sütőlapra tenni, mert a szódabikarbónától bizony terülnek majd szét jócskán.
Előmelegített forró sütőbe tesszük és kb. 10-12 percig sütjük. Hamar sül, figyelni kell rá. (Én onnan láttam, hogy kész, hogy a széle már szilárdabb volt, egy késsel meg lehetett óvatosan emelni és akkor látszott, hogy az alja már megsült.) Figyelni kell, mert hamar sül. Amíg meleg puha, törik, de ha kihűl visszadermed, de nem lesz teljesen kemény, hanem olyan pont jó omlós. Tényleg nagyon finom.

2008. november 8., szombat

Tárkonyos-tejszínes raguleves



Ez amolyan öszvér leves lett, mert kb. 4 féle receptből és ízemlékből raktam össze és addig-addig variáltam, amíg mindegyik receptből lett benne egy kicsi. A csirkehúst lecseréltem disznóra (mert ez volt itthon), kihagytam a húsleveskockát, a gombát, a karalábét stb. A végeredmény viszont nagyon nekem tetsző-ízlő lett. Pont olyanra sikerült, amilyenre szerettem volna, ami azért is nagy dolog, mert levesfőzésben irtó amatőr vagyok.

Íme az öszvér recept:

Tárkonyos-tejszínes raguleves

Nekem disznócombom volt itthon, kb. fél kg-ot felkockáztam (pontosabban felkockáztattam) és kevés olajon átpirítottam minden oldalát.

Amikor ezzel elkészültem, az elősütött húskockákhoz raktam az időközben megpucolt, feldarabolt zöldségeket: borsót (nálam konzerv), répa, zöldség. Felöntöttem egy kevés vízzel, ízesítettem sóvval, borssal és hagytam puhulni.

Kb. fél óra múlva hozzáraktam a tárkonyt ( egy kávéskanálnyit) és öntöttem rá még másfél liternyi vizet. Így főztem tovább addig amíg a hús és a zöldségek teljesen meg nem főttek. (kislángon főztem tovább)

Amikor elkészült 1,5 dl tejszínt egy kevés levessel elkevertem, hogy ne legyen hideg, amikor a levesbe teszem, nehogy kicsapódjon. Ezután folyamatos keverés mellett beleöntjük a leveses tejszínt.(addig vegyük le a tűzről a fazekat, az a tuti). Utána még egy összeforralásnyi időre visszarakjuk és egy kevés citromlével, valamint ha szükséges plusz tárkonnyal utóízesítjük, majd tálaljuk.

Nagyon finom!

Rachel Allen citromtortája


Mielőtt Urban Eve blogjában nem találkoztam vele szembe, sohasem hallottam még Rachel Allen-ről. Ahogy szétnéztem a neten, nincsenek is még róla igazán magyar/ul anyagok. Persze biztosan ő is be fog szűrődni kishazánkba, akárcsak Floyd, Nigella, Gordon, Jamie és a többiek. Addig is itt van ez az Eve által elkészített és fölrakott citromtorta, citromos lepény, nem is tudom hirtelen hogy nevezzem. De inkább hajlok az utóbbi felé. Szóval elkészítettem. Jó lett, elfogyott, csak egy kicsit csücsörítettünk tőle. Merthogy 3 bitang nagy és lédús citrom levét tettem bele és egy kicsinykét sokkknak bizonyult. Szóval csínyján a citrommal. Érdekes, hogy pedig ahogy a recept ajánlotta, megkóstoltam nyersen, de úgy nem tűnt vadul savanyúnak. Jót tesz neki, ha áll egy napot (nálunk nem volt ideje), ezért vendégségre készülődve ideális. Délután, egy jó teához. Határozottan jó párosítás. A receptben leírt fóliás nyújtós módszer pedig nálam-ismerve a nyújtásfóbiámat- azonnal állandó bevezetésre került.
Íme a recept- nehogy megijedjen bárki a hosszadalmas leírástól, pofonegyszerű összerakni. Ja! Én a vaksütésnél semmit nem raktam a tésztára, se fóliát, se babot mégsem púposodott fel.


Rachel’s Lemon Tart



Hozzávalók
…a tésztához20 dkg sima liszt10 dkg hideg vaj1 evőkanál porcukor1 felvert tojás
…a töltelékhez3 egész tojás12,5 dkg kristálycukor3 citrom leve, ebből 1-nek a héja is1 narancs leve1,5 dl habtejszín
A tészta elkészítéseA lisztet a hideg vajjal és a porcukorral elmorzsolom.Hozzáöntöm a felvert tojást, ha kicsi tojás, akkor az egészet, ha nagyobbacska, akkor a felét. Nagyjából összeállítom, nem kell teljesen.Egy kb. 30×30 cm-es területet lefedek folpack fóliával. Rachel ezt egy nagy darabbal el tudta intézni, az én fóliám keskeny volt, úgyhogy kettőt fektettem egymásra úgy, hogy fedjék egymást. A lényeg, hogy akkora darab legyen, aminek a közepére tudom önteni az úgy-ahogy összeállított tésztát, amire ráhajtom a fólia négy csücskét és így, becsomagoltan megnyomogatom, hogy összeálljon.Lapos korongot formázok belőle, és így rakom hűtőbe, mert ha gombóc, akkor tovább tart, amíg kihűl. Így viszont elég neki 20 perc.Ha kihűlt, akkor kiveszem a hűtőből, a munkaasztalra rakom, a négy fóliacsücsköt leszedem róla, tehát kicsomagolom, de úgy, hogy alatta még mindig ott van az egész. Vágok még annyi fóliát, amennyi szépen ellepi (legyen ugyanakkora, mint az alsó), és a két fóliaréteg között szépen kinyújtom, jó vékonyra. (Nincs lisztezés! Nincs szakadás! Zseniális, komolyan mondom.)Rárakom a közepére a formámat, és ha körülötte is van 1-2 centi, akkor pont jóra nyújtottam. Ez az adag elég az én 28 cm-es formámba, nagyon kevés tészta marad csak.Leszedem a felső réteg fóliát (ez már nem fog kelleni), az alsónál fogva megfogom a tésztát, és fejjel lefelé beleborítom a formába. Most az alsóréteg fólia felülre került, ezt még hagyom a tésztán, szépen beleegyengetem bele a formába a tésztát.Rachel rajta hagyta a fóliát a tésztán, és erre öntötte a sütőbabját, én meg elkövettem azt a hibát, hogy naívan azt hittem, a magyar fólia olyan, mint az angol, és frankón rá is olvadt a babjaimra. Úgyhogy azért, hogy ne forduljon ez elő, úgyhogy legközelebb tuti alufóliával fogom csinálni. Szóval lényeg a lényeg, szárazbabbal kibélelem a tésztát (blind baking), és 180°C-on 20 percig sütöm.Ha megsült, egy kevés felvert tojással (amit lenyúlhatunk például a töltelékéből, vagy ha nagy tojással dolgoztunk, maradék van onnan is) megkenem a tésztát, és még pár percre visszamegy a sütőbe. Ez azért kell, hogy a tojás elzárja a tészta pórusait, és a tölteléktől ne legyen szottyos.
A töltelék elkészítéseA tojásokat felverem (kicsit félrerakok a tésztakenéshez), kikeverem a cukorral.1 citrom héját belereszelem a tojásos keverékbe, majd ezt a citromot és másik két társát valamint a narancsot is kifacsarom. (Férfiembereknek tökéletesen delegálható feladat.)Hozzáöntöm a tejszínt, és összekeverem.Itt meg lehet kóstolni, hogy mennyire savanyú, ízlés szerint lehet még cukrozni.A sütőt lehűtöm 160°C-ra, különben rántotta lesz az egészből.Most jön az összeállítás. Elő a tésztával (túl mind a 9 ponton), beleöntöm a citromos keverék felét. Kihúzom a sütőrácsot, ráhelyezem a félig megtöltött tésztát, és már a sütőben öntöm bele a többi masszát, hogy ki ne lötykölődjön. Óvatosan betolom.Addig sütöm, amíg szép lesz a teteje (kb. 35-40 perc), de még kicsit mocorog, ha megrázom. Hűlés közben még szilárdulni fog.
Kb. 10 szelet lesz belőle, porcukorral meghintve tálalom.